A Plantaco Kft. elektronikus területi képviselőjeként köszöntöm Önt.
Ede vagyok.

Ha termesztett növényeinek tápanyagellátása során Ön kizárólag saját gazdálkodási érdekeit kívánja szem előtt tartani, akkor ebben hathatós segítséget tudok nyújtani, ugyanis a Plantaco Kft. készítményei a növények valós tápanyagigényének hatékony kiszolgálását, ennek eredményeként a gazdálkodók, közöttük az Ön elsődleges üzleti érdekeit helyezik előtérbe.

Barangoljon honlapunkon és kérdezzen tőlem! Az év minden napján, a nap minden órájában, az Önnek alkalmas időpontban rendelkezésére állok.

Van új a nap alatt. Fedezze fel!

Klikk a gombra és máris indulok!

Felmerülő kérdések & válaszok

Ha még maradtak Önben megválaszolatlan kérdések, akkor nézzen körül az alábbi témákban. Reméljük, választ talál a kérdéseire.

További témák & kérdések

Összeszedtük és folyamatosan bővítjük azon kérdések körét, amelyeket a gazdálkodók kérdeztek tőlünk.

Mit tehet az a gazdálkodó, aki nem rendelkezik mikrogranulátum szóróval?

Azok számára léteznek növényspecifikus, kifejezetten starter hatású folyékony készítmények, mint például a Radistart FL + Bór, amely a repce leghatásosabb folyékony starter műtrágyája. Ajánlott dózisa: 20 l/ha.

Talajra vagy növényre kijuttatott tápanyag hasznosul jobban?
Ősszel ne a talajt trágyázzuk, hanem a növényt lássuk el!
Ha így teszünk, csökkentjük a téli kockázatokat, ezzel együtt megalapozzuk a termés mennyiségi/minőségi növelését.
Csomagban vásároljunk műtrágyát vagy külön-külön?
Két, egymást követő tápanyag utánpótlási műveletre általában adnak a forgalmazók ún. „csomagajánlatot”. Ezzel a megoldással már időben, és jóval kedvezőbb áron lehet beszerezni a szükséges készítményeket.
Miért kell a repcének a nitrogén?
Az ideális 8-10 leveles állapot beálltáig csak néhány kg nitrogén szükséges. A túlhangsúlyozott nitrogén veszélyezteti a télállóságot, fokozza a betegségek kockázatát. A kielégítő arányú, gyorsan érvényesülő nitrogén formával hamar eléri az optimális fejlettséget.
Miért kell a repcének a foszfor?
Nagyobb hajszálgyökér-rendszert alakít ki, megnöveli a gyökérfelületet → jobb víz- és tápanyag ellátottság.
Miért kell a repcének a bór?
A repce bórigénye tízszer magasabb a búzáénál. Javítja a télállóságot, segíti a korai virágdifferenciálódást és a terméskötést még akkor is, ha kedvezőtlenek a körülmények.
Miért kell a repcének a kalcium?
A gyökérzetet védi, a gyökérszőr sejtek osztódásához elengedhetetlen. Nem szánunk rá elég figyelmet, pedig a talajaink kalcium szolgáltatása folyamatosan romlik.
Miért kell a repcének a kén?
Segít a jobb telelésben és az elfagyás ellen, egyúttal a kénnel megalapozzuk a magasabb olajtartalmat.  A repce kifejezetten kénigényes, kulcselem a betegség ellenállás fokozásában.
Miért kell a repcének a cink?
Esszenciális mikroelem, általános kihatású a kondícióra, a jobb tápanyag hasznosulásra. Javítja a vitalitást, az állóképességet. A hazai talajok több, mint fele cinkhiánnyal küzd.
Miért kell a repcének a réz?
Befolyásolja a növények kondícióját, állóképességét, a termékenyülést. A jó rézellátás növeli a becőszámot és a becőnkénti magszámot, ami termés mennyiségben hoz eredményt.
Miért kell a repcének a molibdén?
A repce nitrogén-anyagcseréjében vesz részt, segíti a fotoszintézist. Kedvezőtlen száraz körülmények között a bibét nedvesen tartja, megnyújtja a virágzást, ezzel elősegíti a jobb kötődést. Az alacsony pH-értékű talajokon jellemző a hiánya.

Hiánytünetek

Az itt felsorolt hiánytünetekkel segíteni szeretnénk Önt, hogy könnyen be tudja azonosítani mely anyagokban szenved hiányt a növénye és hogyan tudja azt gyorsan orvosolni.

Bórhiány (B)
A bórhiány növényfajonként különböző, vizuálisan is megállapítható, jellegzetes morfológiai elváltozásokban nyilvánul meg, mint pl.:

  • a legfiatalabb, rozettásan elhelyezkedő levelek klorotikus elszíneződése;
  • rövidebb ízközök;
  • a terminális rügy és a hajtás elhalása;
  • a levél és a levélnyél megvastagodása és törékenysége;
  • a levélnyél és szár parásodása és felszakadása;
  • fokozott hajtásképzés az oldalrügyekből, amelyek normálisan fejlődnek vagy pedig, különösebb hosszabb szárazságot követő csapadék után elhalnak;
  • kevesebb virág és mag képzése a magtokok elrúgásával párosulva;
  • gátolt gyökérnövekedés, rendellenesen sok járulékos gyökér képzésével;
  • a gyökérszálak rövidek maradnak, bunkószerűen megvastagodnak, barnák és nyálkásak;
  • barnafoltosság, üvegesedés, szárazrothadás jelenségei, laza szövet, gyakran a gyümölcs a répatest, a torzsa üregesedésével, főként az edénynyalábok és szállítószövetek közelében.

A bórhiány a megtermékenyülést és a fagytűrést alapvetően befolyásolja!

Cinkhiány (Zn)
A termesztési gyakorlatban a következő talajféleségeken lehet cinkhiányra számítani:

  • homokon és homokos vályogon, elsősorban a kevés cinket tartalmazó podzolos talajokon, főleg nagy adagú foszfortrágyázás és/vagy meszezés után;
  • mészkarbonátos talajon, amelyben kicsi a cinktartalom és gyenge a cinkmozgékonyság;
  • sok, nehezen lebomló szerves anyagot tartalmazó talajon;
  • talajmelioráció után, ha nagyobb mennyiségben keveredett cinkben szegény altalaj a termőrétegbe;
  • planírozott talajon, a részben eltávolított termőréteg miatt.

A cinkhiány különböző módon fejlődik ki a növényeknél, amely lehet:

  • aprólevelűség, a levelek törpenövése alapján;
  • rozettásodás, a gátolt ízközmegnyúlásból következő csokros levélállás miatt;
  • klorotikus tarkázottság, az interkosztális mezőkben keletkező foltszerű klorózis miatt, amitől a levelek mozaikos külsőt kapnak. Kukoricánál a levélalap környékén a középére mindkét oldalán fakó vagy fehéres sárga, 2-3 cm széles klorotikus csík keletkezik.

Mivel a cinknek főként az auxin-anyagcserében van fontos szerepe, ezért a hiánytünetek egyben auxinhiányra vezethetők vissza. Így az aprólevelűség kisebb vagy nagyobb mérvű levéldeformációval párosulva, valamint a növekedésgátoltság, a rövidebb ízközök miatt keletkező rozettásodással egybekötve, a cinkhiány jellegzetes tüneteinek tekinthetők.

Kukoricában cinkhiány esetén igen szembetűnő a megtermékenyülési zavarok kialakulása, ami sokszor kevés, deformált szem keletkezésével párosul.

Foszforhiány (P)
A növekedés gátoltságán kívül a P-hiányra – a N-hiányhoz hasonló – „merevtartás” jellemző. A N-hiánytól eltérően a P-hiány esetén a gabonában a levélcsúcs nem merev és egyenes tartású, hanem kissé visszahajlik. A P-hiánnyal együtt járó antociánképződés következtében – az adott levélzet alapszíne szerint változóan – vöröses, lilásvörös vagy sötét bíborvörös elszíneződés keletkezhet. A gabonaféléken ez főként a levélhüvelyen és a száron, a kukoricánál magán a levélen is, míg más növényeknél az idősebb levelek fonákán, esetleg mindkét oldalán fordulhat elő.

  • A tünetek leggyakrabban először csak az idősebb leveleken jelentkeznek
  • Az újonnan fejlődő levelek egészségesnek látszanak, csak a normálisnál kisebbek
  • A levélnyél a szárhoz vagy ághoz éles szögben áll
  • A növény csak apró, többnyire deformált virágot fejleszt
  • A gabonafélék, gyümölcsfák, bogyós gyümölcsűek és más áttelelő növények kevésbé télállóak
  • A P-hiány csökkenti a gabonafélék sütőipari minőségét, gátolja a keményítő beépülését a szemekbe
  • Az alacsony hőmérséklet erősíti a P-hiány érvényesülését.
Kálciumhiány (Ca)
A szélektől és főként a csúcstól kezdődően, az interkosztális mezőkre átterjedve klorotikus tarkázottság, valamint összefüggő klorózisok lépnek fel,amelyekben barna, nekrotikus, idővel összefolyó foltok képződnek. Néha a levéllemezen is kialakulhatnak nekrózisok. A Ca-hiányra jellemző, hogy az erek színe még a teljesen nekrotizált levélen is mindig sötétebb, mint az interkosztális mezőké. Rossz Ca-ellátás esetén az egyébként normálisan fejlődő növényen hirtelen bekövetkezhet az ún. „szárpuhulás”, illetve „szártörés”. Ilyenkor a virágzat alatt vagy között, illetve a tenyészőcsúcs alatt a szár – időnként egy cukortartalmú anyag kiválasztása mellett – mindössze 1-3 cm hosszúságú helyen üvegessé válik, gyorsan megbarnul. Ezen a befűződő részen a szár megtörik és lekonyul.

A kalcium hiánya sok egyéb tünetet is okozhat pl.:

  • gabonaféléken sokszor kizárólag léhaszemek találhatók,
  • a lóbab, a herefélék, a mustár és a lucerna gyakran elrúgja a virágait,
  • a paprikánál ún. „napégés”, a termés száraz elhalt foltosodása következik be,
  • dinnyénél, ill. paradicsomnál „csúcs-” és „virágcsúcs-rothadás” látható,
  • főleg magas hőmérséklet esetén,
  • a salátán levélbarnulás figyelhető meg.
Káliumhiány (K)
A K-hiány az idősebb, alsó leveleken, a levelek csúcsától induló sárgulással kezdődik, később a levélerek közötti szövetek is elszáradnak. Az egyszikűeknél a K-hiány tünetei mindig a levelek csúcsán kezdődnek és a leggyorsabban a szélek mentén terjednek a levélalap felé.

Előrehaladottabb stádiumban a K- és a Mg-hiány tüneteit nehezen lehet egymástól megkülönböztetni. Némi támpontot adhat, hogy a K-hiány esetén a levéllemez kisebb, mint Mg-hiánynál, mert a növekedés gátlása korábbi eredetű.

A Mg-hiányos gyümölcsfák levelei idő előtt lehullnak, míg K-hiány esetén még hosszabb ideig a fán maradnak.
A K-hiány következménye, hogy csökken a növények betegségekkel szembeni ellenálló képessége, aszály- és hidegtűrése, és romlik a gyümölcsök színeződése.

Kénhiány (S)
Vizuálisan megállapítható különbség a kén- és a nitrogénhiány között az, hogy az előbbi általában először a legfiatalabb leveleken jelentkezik. Ebben az esetben az idősebb levelek nem halnak el úgy, mint a nitrogénhiánynál. A kénhiányos növények a normálisnál alacsonyabbak, s ha a hiány korai fejlődési szakaszra jut, satnyán fejlődnek, a nitrogénhiányos növényekhez hasonlóan merevtartást mutatnak. A levelek kisebbek, gyakran keskenyebbek. A hosszanti növekedésben is gátolt hajtások vékonyak. A hajtásnövekedés erősebben gátolt, mint a gyökérnövekedés. Kénhiányra elsősorban a száraz periódusokban kell számítanunk.

Kénhiány esetén romlik a fehérjék képzése, ezzel együtt a sütőipari paraméter is, illetvecsökken az olajos növények olajtartalma.

Magnéziumhiány (Mg)
Kétszikűeknél a magnéziumhiányra jellemző, többnyire élénksárga színű érközi klorózis két formáját lehet megkülönböztetni:

  • klorotikus, fokozatosan nagyobbodó foltok megjelenése az interkosztális mezőkben, amelyek a levélcsúcstól és szélektől kiindulva ék alakban terjednek a középér felé (dohányon, zelleren, répán gyakran előfordul),
  • klorózisok az interkosztális mezőkön, néha a középér mentén halszálkásan vagy az erek között legyezőszerű elrendezésben, amelyek a levél teljes elsárgulásáig láthatók maradnak vagy pedig ék alakúan terjedve a szélek felé (burgonyán, hüvelyeseken, gyümölcsökön, szőlőn, paradicsomon).

Fűféléknél, gabonaféléknél a lokális klorofill-felhalmozódás következtében, az idősebb leveleken, az erek mentén, gyöngyfüzérszerű márványozottság jelentkezik, míg a levéllemez egyéb része még megtartja zöld színét. A levelet fény felé tartva különösen jól látható ez a jelenség. Később az erek között halványzöld vagy sárgászöld klorózisok jelentkeznek. A sárgulás a levélcsúcstól és a levélszéltől kezdődően a levélalap felé terjed. A szőlő fürtkocsány-bénulásának tömeges előfordulását a kálium és a kalcium plusz magnézium közötti aránytalanság idézi elő.

Nitrogénhiány (N)
A nitrogén hiánya először mindig az idősebb leveleken és növényrészeken megfigyelhető sárgulási és elhalási tünetekkel jelentkezik, míg a növény fiatalabb részei még hosszú ideig megőrzik zöld színüket. A N-hiány következtében előálló szénhidrát-többlet gyakran – egyes növényfajokban (pl. gabonafélék) nagyon határozottan jelentkező – antociánképződéshez vezet. Az ennek eredményeképpen keletkező narancssárga, vörös vagy bíborvörös színeződések más tápanyagok hiányánál is fellépnek. A N-hiány tünetei abban térnek el a többi hiánybetegségétől, hogy a leveleken megjelenő vöröses színárnyalatok mindig a teljes növény világosabb zöld vagy sárga színével járnak együtt.
Mangánhiány (Mn)
A Gramineákon ezek a klorotikus foltocskák gyöngysorhoz hasonló füzérként sorakoznak egymás mellett, az erek között (magnéziumhiánynál a gyöngysorszerű klorofill felhalmozódás az erek mentén jelentkezik). A foltok, mind több sejtre kiterjedve, sárgásfehérre színeződnek el. Az erek, elsősorban a főerek körül huzamosabb ideig – növényfajonként változóanszéles – zöld sáv marad. A kétszikűek levelei ettől zöldessárga-sárga foltos, márványozott hálózatosságot mutatnak.

Tartós hiány esetén, több kétszikű növényen a levelek finom erezete is klorotikussá válik, csak a levél alapi részén marad meg a főér körül egy keskeny zöld szegély, amitől fenyőfaszerűen mintázott erezet rajzolódik ki. A mangánhiány tünetek többnyire a fiatalabb vagy közepes korú leveleken észlelhetők, a tünetek a legerősebben a tőalaphoz közelebbi leveleken jelentkeznek. Ha nagymérvű a mangánhiány okozta növekedésgátlás, csökkent virág- és gyümölcsképzés, gyenge levél- és gyökérnövekedés is megfigyelhető.

Rézhiány (Cu)
A rézhiány tünetei általában mindig először a fiatal, még nagyon aktív anyagcseréjű leveleken és szerveken jelentkeznek. Gyakran előfordul, hogy a rézhiányos növények nagyobb vegetatív tömeget hoznak, de a generatív fejlődési fázisban komoly zavarok keletkeznek. Hiány esetén, főként a gyümölcsfákon, oldalrügyek fokozott kihajtása jellemző.

Rézhiány esetén a lágyszárúakon tartós fonnyadás, „petyhüdt” tapintású levelek képződése, a levéllemez besodródása, vagy a levélnyél lehajlása figyelhető meg.

Gabonaféléknél rézhiány esetén a következő erősségű megjelenési formák figyelhetők meg:

  • Legenyhébb: csúcs-elszíneződés nincs, a kalász- illetve bugafejlődés normális, de a szemképződés gyenge; sok a léha szem; kevés a sarjhajtás; a tarlón alig van árvakelés
  • Enyhe: a levélcsúcs esetleg nem színeződik el; a kalász, illetve buga kinézése normális, de szem nem képződik; sarjhajtás és árvakelés közepes
  • Súlyos: kezdetben kifehéredett, majd elszáradó levélcsúcs; hiányos kalász- vagy bugaképződés; deformált, kifehéredett, léha kalászok és bugák; sok sarjhajtás, nagymérvű árvakelés
  • Legsúlyosabb: a levél- és hajtáscsúcsok korai kifehéredése; a főhajtások elhalása; folyamatos sarjhajtás, kalász- vagy bugaképződés nélkül; a tarlón nagymérvű árvakelés.
Vashiány (Fe)
Kisebb mérvű hiány esetén a növény legfiatalabb levelei sárgászöldre kivilágosodnak. A hiány fokozódásával az interkosztális mezők citrom- vagy narancssárgára színeződnek, amitől szinte minden esetben élesen elüt az erezet zöld színe. Ez az egyszikűekre, így a gabonára és kukoricára is érvényes. Az elszíneződés a legfiatalabb leveleken, a közismert, jellegzetes, az egész levélre kiterjedő klorotikus csíkoltság alakjában nyilvánul meg. Minél fiatalabb a levél, annál intenzívebben jelentkeznek a specifikus klorózistünetek, amelyek a hiány erősödésével végül az erekre is átterjednek. Egészen nagyfokú hiány esetén pedig a kibontakozó legfiatalabb levél már sárgásfehér, vagy majdnem fehér, vagy csak a levél alapi részén láthatók zöld, a többi levélszövettől élesen elütő érkezdemények.

Szőlőn a vashiány a klorotikus jelenségeken kívül erős bogyóelrúgást és csökkent vesszőnövekedést okoz. Előfordulhat, hogy nagyon erős vashiány miatt a fák már július-augusztusra részben vagy teljesen elhullatják leveleiket, a gallyak a végüktől kezdődően elhalnak, illetve elszáradnak. Ha ezek az elhalási jelenségek a többi hiánytünet jelentkezése évében még nem lépnek fel, a gyümölcsfák és a cserjék a következő tavaszon gyakran nem, vagy csak gyengén hajtanak ki, és megindul az elhalás is, minthogy még a mérsékelt, de tartós vashiány is jelentősen csökkenti a növények, elsősorban az őszibarack fagy- és télállóságát.

Növénykulturák

Milyen kultúra érdekli?
Válasszon növényt!

Szántóföld
Válasszon növényt!

Klikk a választott növény nevére.

  • Búza
  • árpa
  • rozs
  • repce
  • kukorica
  • napraforgó
  • szójaföld
Zöldség
Lorem ipsum dolor sit amet, consectetuer adipiscing elit, sed diam nonummy nibh euismod tincidunt ut laoreet dolore magna aliquam erat volutpat.

Ut wisi enim ad minim veniam, quis nostrud exerci tation ullamcorper suscipit lobortis nisl ut aliquip ex ea commodo.

Full Job Description

Gyümölcs
Lorem ipsum dolor sit amet, consectetuer adipiscing elit, sed diam nonummy nibh euismod tincidunt ut laoreet dolore magna aliquam erat volutpat.

Ut wisi enim ad minim veniam, quis nostrud exerci tation ullamcorper suscipit lobortis nisl ut aliquip ex ea commodo.

Full Job Description

Szőlő
Lorem ipsum dolor sit amet, consectetuer adipiscing elit, sed diam nonummy nibh euismod tincidunt ut laoreet dolore magna aliquam erat volutpat.

Ut wisi enim ad minim veniam, quis nostrud exerci tation ullamcorper suscipit lobortis nisl ut aliquip ex ea commodo.

Full Job Description

Lépjen velünk
kapcsolatba
Kapcsolat
Székhely:
1039 Budapest,
Pünkösdfürdő u. 52-54.

Telephely:
7696 Hidas, 1211 hrsz.

Értékesítés
Herbály Csaba – Kelet-Magyarország

Mobil: +36 70/363 6270
E-mail: herbaly.csaba@plantaco.hu

Szabó Péter – Nyugat-Magyarország

Mobil: +36 30/328 9805
E-mail: szabo.peter@plantaco.hu

Logisztikai bázis
9796 Hidas, 1211. hrsz

Vajdics Márta – logisztikai vezető

Mobil: +36 30/640 8677
E-mail: vajdics.marta@plantaco.hu

Impresszum
ÁSZF – Általános Szerződési Feltételek
Van új a nap alatt!
      
Copyright © Plantaco Kft. 2018. – Minden jog fenntartva – Web Design & e-Területi képviselő
front-page